A Fête de la Science tökéletes alkalom arra, hogy Párizsban és az Ile-de-France régió egész területén szakemberekkel és tudósokkal találkozzon, és kielégítse kíváncsiságát. Yvelines régióban aSaint-Quentin-en-Yvelines-i Versailles-i Obszervatórium (Observatoire de Versailles Saint-Quentin-en-Yvelines ) számos szórakoztató műhelyfoglalkozáson keresztül ad lehetőséget a gyerekeknek, hogy felfedezzék a világűrt, az éghajlatváltozást és az őket körülvevő világot . Ez egyúttal lehetőséget ad arra is, hogy találkozzanak néhány igazi rajongóval, akik örömmel osztják meg veled tudásukat 2024. október 9. és 13. között.
Ez a 2009-ben alapított obszervatórium az Institut Pierre-Simon-Laplace helyébe lépett, mint az Observatoire des sciences de l'univers. A Guyancourt városában található felsőoktatási és kutatási intézmény aParis-Saclay Egyetem része, és a csillagászat és az űrtudományok területére szakosodott.
A kutató laboratóriumokban tudósok és diákok dolgoznak a csillagászattal, asztrofizikával és kozmológiával kapcsolatos különböző kérdéseken. Számos témában végeznek kutatásokat, többek között a csillagkeletkezés, a galaxisok, a fekete lyukak, az exobolygók és sok más, a világegyetemmel kapcsolatos téma területén.
Fête de la Science 2024 Párizsban és az Ile-de-France régióban, ingyenes rendezvények a felfedezéshez
A Fête des Sciences visszatér a 33. kiadására 2024. október 4. és 14. között! Miről szól? A tudományos kultúrának szentelt hét, számos ingyenes rendezvénnyel Franciaország-szerte. Kísérletek, bemutatók, nyílt napok, látogatások és számos, mindenki számára nyitott és gyerekeknek is alkalmas műhelyfoglalkozás vár Párizs és Île-de-France régió négy sarkában! [Olvass tovább]
Az Atmoszféra és Űrmegfigyelési Laboratórium műszere, amely a Szaturnusz egyik műholdjának, a Titánnak a légkörét szimulálja. A készüléket a Cassini Huygens-szonda Titan környezetébe való megérkezésére tekintettel hozták létre, amelynek légköre a feltételezések szerint meglehetősen hasonló a Földéhez. A látogatók a műszer nyílászáróján keresztül alacsony nyomású, rádiófrekvenciás elektromos kisüléses plazmát láthatnak, amely rózsaszín fényt bocsát ki. A nagyközönség a helyszínen lévő tudósoknak köszönhetően többet megtudhat a műszer történetéről és működéséről.
A tudományos célkitűzések a Jupiter és jeges műholdjai felszín alatti óceánokat rejtő környezetének jellemzésére irányulnak. A tevékenység középpontjában ezeknek az óceáni világoknak a felfedezése áll egy szórakoztató tevékenységen keresztül, amely egy laboratóriumban kifejlesztett társasjátékon alapul.
Az obszervatórium műszaki platformja az integrációs és tesztelési tevékenységeknek van szentelve. Számos eszközt biztosít a világűr és a Naprendszer bolygóinak tanulmányozására és megfigyelésére szolgáló berendezések, például alkatrészek, műholdak és szondák integrálásához és teszteléséhez.
A fény félelmetes hírnök azok számára, akik tudják, hogyan kell megszólaltatni. Mindössze annyit kell tenned, hogy kölcsönhatásba lép az anyaggal, hogy megnyilvánuljon és elmondja nekünk a történetét. Máskülönben láthatatlan marad.
Történelmileg a spektroszkópia volt az alapja a bolygólégkörök összetételének tanulmányozásának. A LATMOS-ban tervezett és működtetett SPICAM és SPICAV műszerek visszatekintésével és egy rövid gyakorlati bemutatóval a hallgatók megismerkedhetnek az űrkutatási küldetésekhez nélkülözhetetlen svájci kés csodáival.
Az űr és a csillagászat számos filmben jelen van. Ezekben a filmekben azonban nem minden tudományos szempontból pontos, és a forgatókönyvírók sok mindent megengednek maguknak. Ebben az animációban megnézünk néhány sci-fi filmet, hogy lássuk, mi valós és mi nem.
Megnézünk néhány olyan mítoszt is, amelyeket a mindennapi életben rendszeresen terjesztenek: vajon a Mars akkorának látszik-e az égen, mint a Hold? Vannak köztünk földönkívüliek? Valós-e a globális felmelegedés? Valóban jártunk a Holdon? Gyorsabban nő a haj, ha teliholdkor vágják le?
A cél az, hogy elmagyarázzuk, hogyan oszlik a Föld fokokra, percekre és másodpercekre, amelyekből a földrajzi koordinátákat kapjuk.
A résztvevők ezután iránytűrózsát készítenek, vagy részt vesznek egy kincskeresésben.
Mielőtt az űrbe utaznánk, fedezzük fel, mit rejtenek óceánjaink a Földön: óceáni gerinceket és hidrotermális aktivitású területeket. Ezek bizonyítják, hogy az élet lehetséges a folyékony vízben, még nagy nyomáson és fény nélkül is.
Aztán irány a Mars, ahol feltételezhetően létezett egy fantomóceán. Megfigyeljük a még mindig látható folyékony áramlások hálózatait és az alacsonyan fekvő síkságokat, amelyek 3 milliárd évvel ezelőtt óceánfenék lehettek.
Az utazás a Jupiter és főbb holdjai felé folytatódik, amelyek felé az ESA tavaly áprilisban küldte a Juice missziót, amely kifejezetten az Európa, a Ganümédesz és a Kallisto holdak felszíne alatt található óceán jelenlétét igyekszik jellemezni.
A felfedezés a Szaturnusz és holdjai, a Mimas, az Enceladus, a Tethys és a Titán felfedezésével zárul.
Fedezze fel a tudomány iránti új szenvedélyét ezen a kivételes nemzeti rendezvényen!
Dátumok és menetrendek
Nak,-nek 2024. október 9. Nál nél 2024. október 13.
Hely
Versailles Saint-Quentin-en-Yvelines-i csillagvizsgáló
11 Boulevard d'Alembert
78280 Guyancourt
Árak
Ingyenes
Hivatalos oldal
www.ovsq.uvsq.fr
Fête de la Science 2024 Párizsban és az Ile-de-France régióban, ingyenes rendezvények a felfedezéshez
