Pontokat és büntetéseket osztanak, és néha döntő szerepet játszanak a verseny kimenetelének eldöntésében: a játékvezetők a 2024-es párizsi olimpiai és paralimpiai játékok középpontjában is állnak, és gyakran sok kritika éri őket. Több mint 50 különböző országból több száz játékvezető fog bíráskodni ezeken a játékokon.
De kik ők, és hogyan választották ki őket? Nem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság választja ki őket, hanem az egyes sportágak nemzetközi szövetségei neveznek ki bizonyos számú játékvezetőt, köztük játékvezetőket, videobírókat, asszisztenseket és tartalékokat.
A FIFA (a labdarúgó-szövetség) 89 játékvezetőt választott ki 45 különböző nemzetiségű játékvezetőből. A dzsúdószövetség 16 játékvezetőt választott ki, akik közül kettő francia, a többiek Mongóliából, Grúziából, Finnországból, Ausztráliából, Mexikóból, a Dominikai Köztársaságból és Gabonból érkeztek. Az íjászatban 14 bíró és négy helyettesítő van; a kézilabdában 16 bíró/játékvezető páros...
Megjegyzés: a bírók nem tévesztendők össze a bírókkal. Mindkettő jelen van a párizsi olimpián, de nem ugyanúgy működnek.
A bírók vizsgálják és értékelik a sportolók teljesítményét olyan sportágakban, mint a torna, a breaktánc, a gördeszkázás, a szinkronúszás, a szörfözés, a díjlovaglás stb. A bírók gyakran a művészibb sportágakat értékelik. Az egyes versenyzőknek adott pontszámok alapján a bírók határozzák meg a verseny győzteseit.
Ami a bírókat illeti, ők gondoskodnak a szabályok betartásáról, büntetik a sportolók rossz viselkedését, számolják a pontokat, ellenőrzik a játékidőt stb.
Ezeket a játékvezetőket a szövetségük képzi ki és hagyja jóvá. Azért választották őket, mertmagas szintű játékvezetői tapasztalattal rendelkeznek, és szakértelmük nemzetközileg elismert. Minden egyes szövetségnek ki kell választania a világ legjobb játékvezetőit az egyes sportágakban. Franciaországban a legmagasabb szintű játékvezetők és bírók a sportminiszter által jóváhagyott hivatalos listán szerepelnek.
