"A Mirabeau-híd alatt folyik a Szajna. És emlékeznem kell a szerelmeinkre. A bánat után mindig öröm jött" - írta Guillaume Apollinaire, Le Pont Mirabeau című híres versében, józanul.
Az akkori köztársasági elnök, Sadi Carnot volt az, aki 1893-ban meghozta a döntést a Mirabeau-híd megépítéséről. Jean Résal, Paul Rabel és Amédée Alby mérnökök kapták a feladatot, hogy megtervezzék ezt az új párizsi hidat.
Gyönyörű, 173 méter hosszú, teljes egészében fémből készült szerkezetet alkottak. Az anyagválasztás a korban merésznek tűnhet, de mindennek oka volt. Az elképzelés az volt, hogy egy olyan hidat építsenek, amelynek pillérei nagyon közel vannak mindkét parthoz, hogy megkönnyítsék a folyami közlekedést. Mivel lehetetlen volt egy ilyen szerkezetet kőből építeni, az építészek a fém mellett döntöttek.
A Mirabeau-híd az első olyan fémhíd, amely két szimmetrikus, egymásba ívelt vázszerkezettel rendelkezik, amelyek egyensúlyt adnak a szerkezetnek. Egy építészeti csoda. Résal és Alby később a Pont Alexandre III építésénél is felhasználta szakértelmét.
Az 1975-ben műemlékké nyilvánított Mirabeau-híd mindkét pillér lábánál négy, Jean-Antoine Injalbert által készített, hajókon átívelő allegorikus szobor díszíti, amelyek a kereskedelmet, a hajózást, a bőséget és Párizs városát jelképezik.
Egy szép nyári napon feltétlenül meg kell nézni, hogy gyönyörködhessünk a hídról nyíló csodálatos panorámában!